A tanszék, mint kutatóműhely...
A 2010. október 1-én alakult Tanszék, sokrétű oktatási és kutatási tevékenységet folytat. Ennek keretében a matematikai ismereteket igénylő módszertani fejlesztési problémák mellett a különböző társadalmi-gazdasági jelenségek, statisztikai módszerekkel történő vizsgálatára is hangsúlyt fektetünk. Az elméleti matematikai-statisztikai és a gyakorlat-orientált kutatások – tehát a módszertani kérdések valós gazdasági folyamatokba történő illesztése – egyaránt a Tanszék profiljának szerves részét képezik.
Bővebben...
Tanszékünk szerteágazó kutatási tevékenységéből gyűjtöttünk néhány érdekes publikációt.
A tanszék oktatóinak publikációs tevékenysége
Elérhető: ITT az oktató nevére kattintva.
Könyvajánló
 |
Ebben a könyvben több, mint 10 éves kutatómunka eredményeként olyan módszereket tárunk fel, amelyekkel egy projekt vagy üzleti folyamat idő-, költség- és erőforrásigényét lehet a szervezet céljainak megfelelően optimálni. A könyv tartalmazza a témában megjelent legfontosabb módszertani, gyakorlati eredményeket kiegészítve a saját és a tanszék kollégái által végzett módszertani fejlesztésekkel. ISBN: 978-178-4491-09-3 Bővebb információ: itt. |
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2021
Ahogy arra már számos tanulmány rámutatott, a hivatalosan közölt COVID-19 jelentések torz képet nyújtanak a valós járványhelyzetről. Jelen kutatómunka ezen adatok kialakításának társadalmi és gazdasági szempontjait vizsgálja egy új, adatvezérelt módszertan segítségével és arra a kérdésre keresi a választ, hogy az egyes országok által jelentett eset- és halálesetszámok a vírus valódi természetén túl milyen összefüggésekre vezethetőek vissza.
Kapcsolódó tanulmány: Kurbucz, M.T.; Katona, A.I.; Lantos, Z.; Kosztyán, Z.T. The Role of Societal Aspects in the Formation of Official COVID-19 Reports: A Data-Driven Analysis. Int. J. Environ. Res. Public Health 2021, 18, 1505..
A tanulmány elérhető: https://doi.org/10.3390/ijerph18041505
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2020
Az egyetemi rangsorok egyik, esetenként kizárólagosan meghatározó szempontja a tudományos teljesítmény. Ennek mérésére, elemzésére született a tudománymetria. A szerzők először röviden felvázolják e viszonylag fiatal tudományterület kezdeteit, majd néhány módszertani példát ismertetnek az MTA-PE Budapest Rangsor Kutatócsoport munkáiból, amelyek elsősorban az egyetemek tudományos teljesítményével függnek össze. A tanulmány a kutatócsoportnak azt a törekvését mutatja be, hogy olyan modern statisztikai módszereket dolgozzon ki és használjon, amelyek segítségével az egyetemi rangsorok alapvető hiányosságai kiküszöbölhetők vagy legalábbis enyhíthetők. A tudománymetriai mutatók szerepét négy területen vizsgálják: a globális egyetemi ligák kialakulását, a hazai hallgatói jelentkezését, az európai Erasmus utazásokét, valamint egy globális egyetemi rangsor top 100, illetve top 200 helyezését tekintve, mely utóbbi esetén a magyar egyetemek teljesítményét német és belga intézményekkel hasonlítják össze. Eredményeik azt mutatják, hogy a tudománymetriai mutatóknak leginkább az egyetemi ligák kialakulásában van szerepük, a felsőoktatásba való jelentkezésekre csak közvetve és időben egyre csökkenő jelentőséggel hatnak, az Erasmus hallgatói utazásokkal pedig nem függnek össze.
Kapcsolódó tanulmány: Kosztyán, Z. T., Banász, Z., Csányi, V. V., Gadár, L., & Telcs, A. (2020). Egyetemi rangsorok tudománymetriai és statisztikai megalapozással. STATISZTIKAI SZEMLE, 98(8), 930-957.
A tanulmány elérhető: http://real.mtak.hu/112008/1/2020_08_930.pdf
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2019
Az elmúlt években a Bitcoin tranzakciós hálózatával kapcsolatos kutatások száma gyorsan növekedett, azonban még mindig keveset tudunk a hálózat Bitcoin árára gyakorolt hatásáról. Jelen kutatómunka célja annak megértése, hogy a tranzakciós hálózat mely logika alapján tömöríti magába a jövőbeli árra vonatkozó információt, így amellett, hogy – szakirodalom legfrissebb kutatási eredményeihez kapcsolódóan – magyarázatot keres a Bitcon piacának hatékonytalansára, hozzájárul a komplexitása miatt eddig jellemzően figyelmen kívül hagyott tranzakciós adatbázis napi kereskedelemben való hasznosításához.
Kapcsolódó tanulmány: Kurbucz, M. T. (2019). Predicting the price of Bitcoin by the most frequent edges of its transaction network. Economics Letters, 184, 108655.
A tanulmány elérhető: https://doi.org/10.1016/j.econlet.2019.108655
Napjainkban számtalan felsőoktatási rangsor, illetve különböző szakterületekre, régiókra vonatkozó részrangsor létezik. Az azonban továbbra is nyitott kérdés, hogy mely egyetemeket, vagy mely országok felsőoktatási rendszerét lehet, és melyeket érdemes összehasonlítani. Tanulmányunk erre a kérdéskörre keres választ. Olyan módszereket javaslunk, melyek a társadalomtudomány területén még újszerűek, kevésbé alkalmazottak, ugyanakkor segítségükkel lehetőség nyílik ún. ligák meghatározására. A ligákat a mi értelmezésünkben olyan egyetemek/országok/entitások alkotják, amelyek bizonyos indikátorok alapján összehasonlíthatók. A feladat tehát kettős: egyszerre kell az egyetemeket/országokat és azokat az indikátorokat kiválasztani, amelyek mentén az intézmények vagy az országok felsőoktatási rendszere összehasonlítható.
Kosztyán, Z. T., Banász, Z., Csányi, V. V., & Telcs, A. (2019). Rankings or leagues or rankings on leagues?-Ranking in fair reference groups. Tertiary Education and Management, 25(4), 289-310
Kosztyán, Z. T., Csányi, V. V., & Telcs, A. (2019). Felsőoktatási ligák, parciális rangsorok képzése biklaszterezési eljárásokkal. Közgazdasági Szemle, 66(9), 905-931.
Letölthető állományok ... itt
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2018
Az EU által finanszírozott keretprogramok partnerkapcsolatainak statikus vizsgálatából számos publikáció és több EU által megrendelt tanulmány született, azonban a konzorciumi hálózatok idobeli változásairól kevés információ áll rendelkezésünkre. Jelen kutatás céljaösszetett, hiszen amellett, hogy a többszintu hálózatelemzés segítségével hatékony módszertant kínála komplex keretprogramok dinamikus elemzésére, a javasolt módszertan segítségévelfeltárja az egyes országok és témakörök alhálózatainak és hálózatfejlodésének különbségeit.Kutatómunkánk kiterjed továbbá a hálózati és hálózatfejlodési paraméterek egészségügyi, felsooktatási és tudományos országrangsorokkal vett kapcsolatának vizsgálatára.
Kosztyán, Zsolt Tibor – Csányi, Vivien Valéria – Kurbucz, Marcell Tamás (2019): A Hetedik Keretprogram többszintű, dinamikus hálózati elemzése. Statisztikai Szemle, 97(2), pp. 111-145.
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2017
Iparvállalatok, ellátási láncok átfogó hibamód- és hatáselemzése a szigorodó szabványi eloírások közepette az egyik központi kérdéssé notte ki magát. A minoségirányítási a környezetirányítási és a MEBIR rendszerek közös kockázatértékelési elvei már szabványi szinten támogatott. Korábbi tanulmányunkban azzal foglalkoztunk, hogy hogyan lehet e rendszerek párhuzamos muködtetése helyett azok integrációját a kockázatértékelés mentén megvalósítani. A mostani tanulmányunkban a korábban közölt módszerünkön túllépve azt vizsgáljuk, hogy hogyan lehet egy aggregált, vállalati, vagy akár egy ellátási lánc szintu kockázatkezelési rendszert kialakítani úgy, hogy figyelembe vesszük az értékelési szempontok, hibamódok, hibaokok, folyamatterületek eltéro szerepét, eltéro fontosságát. Ebben a tanulmányban a kockázatértékelésen túl olyan eljárásokat is bemutatunk és integrálunk, amelyek képesek a javító/megelozo tevékenységek ütemezésére, ezáltal lehetoség nyílik a hibahatások csökkentésére, illetve megelozésére is.
Megjelenés alatt...
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2016
A felsőoktatási intézmények összehasonlítása, rangsorolása gyakran előforduló téma mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban. Sokfajta szempont létezik erre, mindegyiknek megvan a maga létjogosultsága, és ellenvetéseket is lehet tenni mindegyikkel szemben. Minden intézmény igyekszik hangsúlyozni az őt pozitívan érintő rangsorokat és feledni azokat, amiken kevésbé előkelő helyen végez. Ez természetes folyamat, hiszen minden intézmény az előnyeit szeretné latba vetni annak érdekében, hogy diákokat győzzön meg arról, hogy hozzá érdemes jelentkezni. Méghozzá a jó teljesítményt nyújtó diákokat szeretnék meggyőzni, hiszen az ő képzésükkel lehet elsősorban újabb és újabb sikereket elérni az oktatás terén.
Bár a képzések színvonalának nem feltétlenül elsődleges visszatükrözője, de a felvételizők szempontrendszerét mégis leginkább magában foglaló véleménynyilvánítás a felvételizők jelentkezési sorrendjét tartalmazó adatbázis. A felvételiző ugyanis jelentkezésénél figyelembe veszi az intézmény megítélését a közvélekedés szerint, a környezetének véleménye szerint, befolyásolja az, hogy mennyire tartja általa teljesíthetőnek a követelményeket, mennyire gondolja kifizethetőnek a képzés költségeit. Így ha cél a felsőoktatást elvégzők arányának növelése, figyelembe kell vennünk az ő szempontjaikat is. Hiába tartja ugyanis a legjobb képzésnek az egyik intézmény képzését, amennyiben az az ország másik felén van, akkor számára megfelelőbb lehet a számára közeli másik intézményben folyó, némileg gyengébb, vagy számára kevésbé megfelelő más képzés választása. Vagy hiába van az érdeklődésének megfelelő terület egy adott intézményben, ha azt nem képes elvégezni, akkor érdemesebb a gyengébb, de az ő képességeinek jobban megfelelő képzést választania. Sok egyéb példát is lehetne hozni arra, hogy a felvételizők jelentkezése nem feltétlenül az erősorrendet, hanem egyfajta vélt vagy valós megfelelőségi sorrendet takar, ezért a véleményük alapján kialakuló sorrendet érdemes elemzés témájává tenni.
A preferencia-sorrendek első helyén szereplő intézmények országos területi megoszlása (agrár felsőoktatás)
A preferencia-sorrendek alapján képzett területi klaszterek (agrár felsőoktatás)
A hálózatelmélet eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák mind a természettudományok, mind a társadalomtudomány területén. Ez a korszakalkotó elmélet eddig talán a menedzsment területén vált legkevésbé ismertté, pedig a vezetéstudományban is lépten-nyomon hálózatokkal találkozunk. Gondoljunk csak a klaszterhálózatokra, az ellátási láncokra, vagy éppen a cikkünkben szereplő termelési rendszerek hálózatos jellemzésére, melyek kezelésére a hálózatelmélet egy új megközelítési lehetőséget biztosít.
A hálózatkutatás egyik legfontosabb kérdése a hálózatok stabilitása, robusztussága. Fontos kérdés, melyet csak néhány éve sikerült megválaszolni, hogy mely hálózati struktúrák azok, melyek jobban ellenállnak a véletlen meghibásodásnak, vagy éppen egy külső támadásnak.
Mindazonáltal arra a kérdésre, miszerint milyen hálózati struktúrával, ún. hálózati topológiával rendelkező rendszereket lehet könnyebben, gyorsabban vagy hatékonyabban karbantartani, mindezidáig nem érkezett válasz. Ugyanakkor ez a kérdés mind a termelőrendszerek tervezésénél, mind pedig a karbantartás ütemezésénél kulcsfontosságú tényező.
Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy hogyan lehet a termelőrendszerek megtervezésekor az eltérő hálózattípusok tulajdonságait felhasználni a meghibásodási kockázat és karbantartási hatékonyság optimalizálása érdekében.
A komplex karbantartási feladatok priorizálására egy mátrix-tervezési modellt javaslunk. Ennek segítségével bemutatjuk, hogy hogyan lehet kritikus termelőrendszerek és villamosközmű-hálózatok meghibásodási kockázatát csökkenteni.
A javasolt módszerünk a karbantartási vezetők számára lehetőséget nyújt a vállalati karbantartási projektportfóliók hatékonyabb menedzselésére.
Az ütemezési feladatok közül az egyik legnehezebb probléma, amikor egy projekt során a tevékenységek idő-, költségigényei mellett a projekt minőségi paramétereit harmonizálnunk kell egymással. Feltételezzük, hogy az idő-költség és a karbantartás esetében a rendszerelemek javító-megelőző tevékenységek hatásaként fellépő megbízhatóság növekedése között valamilyen függvénykapcsolat létesíthető. Ha pl. egy projektet rövidebb idő alatt kell elvégezni, akkor az többletköltséget igényel. Ugyanígy többletköltséggel járhat egy magasabb rendszer szintű megbízhatóság elérése. A szakirodalom ezeket a problémákat time-cost-quality trade-off problem (TCQTP) problémaosztályba sorolja, ahol ebben a példában a minőségi paraméter a rendszer megbízhatóságának növekedése lesz. Amennyiben az idő-költség és minőség között az ún. átváltási függvény diszkrét, akkor ez a probléma bizonyítottan NP-nehéz feladat.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy a megelőző karbantartási projekt is kezelhető és visszavezethető ilyen problémává, ugyanakkor ehhez ki kell terjesztenünk az eredeti problémaosztályra kifejlesztett módszerek alkalmazási kereteit. Egy karbantartási projekt ugyanis tartalmazhat, sőt legtöbbször tartalmaz is körfolyamatokat. Egy megelőző karbantartási projekt célja, hogy egy rendszer berendezési elemeit javítva a rendszer megbízhatóságát növelje, ugyanakkor egy meghatározott minimális megbízhatósági, vagy rendelkezésre állásbeli javuláshoz általában nem fogjuk valamennyi berendezéselemet javítani, hanem ebből ki kell válogatni azokat a javító megelőző tevékenységeket, melyek az elvárt minimális megbízhatóság-javulás érdekében elengedhetetlenek. Éppen ezért a hagyományos hálótervezési módszerekkel szakítva olyan mátrix-alapú módszerek alkalmazása felé fordulunk, melyek képesek kezelni a bizonytalan tevékenység-előfordulásokat és a bizonytalan tevékenységkapcsolatokat is, ezáltal kiterjesztve az eredeti problémát sztochasztikus hálóstruktúrák kezelésére is.
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2015
A felsőoktatási jelentkezési sorrendek meghatározására, illetve aggregálására a szerzők már korábbi munkáikban is tettek javaslatot. Módszerükkel az intézmények, karok vagy szakok (jelentkezéseken alapuló) egymáshoz viszonyított preferáltságát lehet jellemezni. Jelen munkájukban azt vizsgálják, hogy ezek a preferencia-sorrendek időben (2006–2014 között) és térben (kistérségi, járási vagy nagyobb megyei, esetleg regionális szinten) mennyire különülnek el egymástól, illetve vannak-e az egyes területegységekre jellemző preferencia-sorrendek. Meghatározó szerepe van-e a helyi vagy közeli intézménynek a preferencia-sorrendek kialakulásában? Mi a kapcsolat a jelentkezési sorrendek és a hallgató által hozott pontszámok között? Lehet-e a hallgatói jelentkezések alapján jól elkülönülő intézménycsoportokat találni, illetve az intézményeket a hallgatói preferencia-sorrendek alapján klaszterezni?
Jelentkezések alapján számolt top preferenciák kistérségi bontásban (2011)
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2014
A felhasználók, a szabványos és törvényi előírások ma már több területen kikényszerítették a kockázatok elemzését és kezelését. A jelenlegi rendszerek alapvető jellemzői, hogy a vállalatokon belüli rendszerek egymástól elkülönülten működnek. Ennek oka az eltérő időpontban, eltérő követelmények, valamint különböző felfogás szerint történt rendszerbevezetés. Az integráció elsősorban vállalati szinten történik, az elemzés szempontját alapvetően az adott funkcionális terület filozófiája határozza meg. Emiatt ritkán kerül sor egy termék vagy folyamat által hordozott összes kockázat módszeres számbavételére. A szabványosítás területén vannak törekvések az integrált szemlélet érvényesítésére. Ez részben már megjelent az ISO 9001 (Minőségirányítási Rendszer [MIR]), az ISO 14001 (Környezetközpontú Irányítási Rendszer [KIR]) és az MSZ 28001 (Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonsági Rendszer [MEBIR]) szabványok vonatkozásában. Az ISO 31000 szabványcsalád általános útmutatást ad egy szervezeten belül a kockázatkezelési folyamat tervezésére, megvalósítására és fenntartására. A jelenlegi tanulmány alapvető célja egy olyan újszerű módszer bemutatása, amely lehetővé teszi a különböző irányítási rendszerek hierarchikus, folyamatcentrikus, kockázatmenedzsment-alapú integrációját.
Kockázatkazelés folyamata
Megjelent: Kovács Z., Kosztyán Zs. T., Csizmadia T.: "TREF – Total Risk Evaluation Framework: integrált kockázatmenedzsment-szemléletű keretrendszer kifejlesztése és bevezetése egy magyarországi termelővállalatnál". Vezetéstudomány 45 (11) 2014, 71-82. o.
Jelen tanulmányunk arra keresi a választ, hogy milyen okok befolyásolják a hallgatói jelentkezéseket. Ehhez két újszerű modellcsaládot hítunk segítségül.
A gravitációs és potenciál modell a fizikából jól ismert, segítségével modellezhetők az emberi viselkedés által indukált áramlások, melyek vonatkozhatnak több tényezőre is, mint például tőke, információ, vagy akár a migráció. Alkalmazásának területét alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk. Egyrészt alkalmazzák a modellt a tömegpontok közötti áramlások intenzitásának becslésére, másrészt tömegpontok vonzáskörzetének meghatározására.
A másik alkalmazott modellünk a logit modell, mellyel a diszkrét, kategorikus elemek közötti fogyasztói választás regressziós elemzése végezhető el.
Tanulmányunkban bemutatjuk az adatbázis felépítésének menetét és azokat az új változókat, amelyekkel a hallgatói döntések gazdasági, társadalmi okaira lehet fényt deríteni.
Potenciál-modell alkalmazása ( gazdaságudományi képzési terület, 2011)
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2013
A statisztikai minőségszabályozó megközelítések rövid bemutatása után a szerzők a tradicionális megbízhatóságalapú helyett egy kockázatalapú megközelítés mellett érvelnek, mely nemcsak a valószínűségeket, hanem a következményeket is figyelembe veszi. Az elméleti alapokra építve egy alumínium öntvényeket gyártó autóipari beszállító statisztikai folyamatszabályozási példáján mutatják be a kockázatalapú megközelítés előnyeit.
Kockázatalapú statisztikai folyamatszabályozás
A hálós projekttervezési eljárások mellett, főleg stratégiai döntések támogatására mátrix-alapú projekttervezési módszereket is használhatunk. Ekkor lehetőségünk van az egyes tevékenységek végrehajtásának fontosságát vagy éppen megvalósítási valószínűségét is jellemezni. Ezáltal lehetőség van egy-egy projektváltozat megvalósítási valószínűségét is meghatározni, illetve a projektterveket fontosságuk alapján sorrendbe rakni. Itt a legnagyobb kihívást a lehetséges projektváltozatok, illetve projektstruktúrák gyors meghatározása, különböző szempontok szerinti sorrendbe rakása jelenti. Ez a tanulmány e probléma vizsgálatával foglalkozik. Gyors eljárásokat javaslunk, mellyel sorrendbe rakhatók a lehetséges projektváltozatok megvalósítási fontosság, idő, költség- vagy éppen erőforrás-igényeik szerint. A menedzsment kiválaszthatja, hogy egy adott költség-, idő- és erőforrás-igény esetén mely projektek valósíthatók meg. Egy ilyen eljárás alapja lehet egy projektszakértői rendszernek, amely a projektmenedzsment stratégiai döntéseit segítheti. A tanulmány végén a módszereket gyakorlati példán is teszteljük.
Mátrixalapú tervezés
Intézményi rangsorokat sokféleképpen alkotnak. Egyszerre több szempont alapján értékelik a felsőoktatási intézményeket – például a minősített oktatók száma vagy az egy oktatóra jutó hallgatók száma alapján. Ez a rangsorolás számos kérdést felvet: egyrészt az egyes szempontok figyelembevétele és relevanciája, másrészt a rangsorolási eljárások adekvát volta és interpretációja tekintetében. Magát az eredményeket torzíthatja a vizsgálat készítőjének piaci érdeke, a vizsgált intézmények érdekei, valamint az irányításukért felelős kormányzati politika várható reakciója, nem beszélve a rendelkezésre álló adatok minőségéről, mennyiségéről és torzítottságának fokáról. Végül, de nem utolsósorban: számos esetben a rangsorokat, illetve a készítésükhöz alkalmazott szempontokat kormányzati döntésekhez is felhasználják. Ezért Magyarországon is megkezdődött az intézményekminősítési szempontok szerinti "feljavítása", azaz a mérés visszahat magára a mérés tárgyára is, ami módszertani fordulatot sürget a felsőoktatási rangsorok készítésében. Tanulmányunkban egy olyan megközelítést próbálunk megalapozni, amelynek segítségével elkerülhetők az említett veszélyek, illetve új elemekkel gazdagítható a rangsorkészítés módszertana.
Preferencia-sorrendek kialakítása
Megjelent: Telcs A., Kosztyán Zs. T., Török Á.: "Hallgatói preferencia-sorrendek készítése
az egyetemi jelentkezések alapján". Közgazdasági Szemle 60 (3) 2013, 290-317. o.
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2012
A projekt tervezési fázisa során a tervezőknek számos nehézséggel kell szembenézniük: sem a tevékenységeket, sem a tevékenységek közötti sorrendet nem lehet teljesen pontosan meghatározni, sok esetben számolni kell a bizonytalanságukkal is. Egyes tevékenységeket szükség esetén el kell hagyni vagy halasztani, mert a megvalósítási költségük meghaladja a projekt költségvetését. Nehéz tervezni a tevékenységek sorrendjét is, hiszen a soros végrehajtás több időt igényel, míg a párhuzamos megvalósításhoz több erőforrásra van szükség. A jelenleg népszerű módszerek és alkalmazások nem használhatók hasonló jellegű tervek készítésére, kezelésére. Kutatócsoportunk keretében azonban új, matrix-alapú módszereket dolgoztunk ki, melyek alkalmasak a bizonytalanságok kezelésére is. A Projekt Szakértői Mátrix (PEM) átlójában a tevékenységek fontossági értéke, az átlón kívüli cellákban pedig a lehetséges kapcsolati értékek jelennek meg.
A lehetséges értékek alapján képezhető összes lehetséges projektterv meghatározása, valamint a hozzájuk tartozó költség, átfutási idő és erőforrásszükséglet kiszámítása nagyon összetett és számításigényes feladat, ezért számítógépes támogatottságot igényel. Ez a kutatás lehetővé teszi többféle alkalmazás készítését az ismertetett elmélet gyakorlatba való átültetésére. Két Matlab alkalmazás, valamint egy, a GAlib keretrendszeren alapuló genetikus algoritmus készült a probléma megoldására.
-
Az első a Projektváltozat és –struktúra generáló és sorbarendező algoritmus (Project scenario and structure Generating and Ranking Algorithm) nevet kapta, ez egy teljes kiértékelős Matlab alkalmazás, mely meghatározza az összes lehetséges megoldást. (Kosztyán – Kiss, 2010, DSM konferencián bemutatott PSSM algoritmusára alapul).
-
A másik Matlab alkalmazásom az Agilis projekttervező algoritmus (Agile Project Planning Algorithm) (Kosztyán-Kiss, 2010, Vezetéstudományban ismertetett APS módszerre épül).
-
A harmadik alkalmazást Borbás István készítette Mátrix-alapú projekttervezési genetikus algoritmus néven (Matrix-based Project Planning Genetic Algorithm):
 |
Genetikus algoritmus működése
Megjelent: Kiss J.: "Next generational applications - Supporting the planning phase
of projects". World Congress on Information Technology 2012, Spanyolország
Több, mint 100 éve született meg Henry Gantt sávos ütemterve, Kelley és Walker is több, mint hatvan éve publikálta kritikus út módszerét. Az ezekre épülő költség- és erőforrás-tervezési módszerek vajon alkalmasak-e a ma kihívásaira? A kutatás során arra keressük a választ, hogy a meglévő projekttervezési eszközök mennyiben felelnek meg a mai projektek kihívásíainak. Hol és milyen területen van szükség e módszerek továbbfejlesztésére, esetleg meghaladására. Olyan kérdésekkel is foglalkozunk, amelyek messze túlvezetnek bennünket a projekttervezés, eddig elsősorban operatív feladatokra szorítkozó módszereitől, és olyan kérdések megválaszolására fordítja figyelmünket, mint pl. milyen tevékenységeket, projekteket valósítsunk meg, melyeket hagyjuk el, vagy ütemezzük be egy későbbi projektbe? Hogyan rangsoroljuk, priorizáljuk a projektek megvalósítását, fontosságát stb.?
Ezek a problémák már szétfeszítik a hagyományos projekttervezési szoftverek lehetőségeit. Éppen ezért e kutatásban olyan eljárásokat ismertetek, melyek nemcsak alapjai lehetnek egy projektszakértői rendszernek, hanem azt is bemutatom, hogy hogyan tud kapcsolódni egy ilyen rendszer egy projekttervező szoftverhez, mely ezáltal már nem csak az operatív, hanem a stratégiai döntések segítőeszközévé is válhat. A módszertani háttér megteremtése elvezetett minket egy szakértői rendszer kialakításának kapujába. Így nagyon remélem, hogy a projektszakértői rendszerből, mely ma még csak álom, hamarosan valóság lesz!
Javasolt projektszakértői rendszer és a projekttervező rendszerek (pl. MS Project, Primavera stb.) kapcsolata
Megjelent: Kosztyán Zs. T.: "Project Expert System - Fact or Fiction?". World Congress on Information Technology 2012, Spanyolország
Megjelenés alatt: SEFBIS Journal
Egy ország lakosságának egészségi állapota nagymértékben befolyásolja annak teljesítőképességét, hiszen az egészségben eltöltött életévek pozitívan hatnak a gazdaságra. Az Európai Uniót általában jellemző demográfiai probléma Magyarországot erőteljesen érinti, az alacsony termékenységi arányszám, a halálozások magas aránya miatt még évtizedekig súlyos társadalmi-gazdasági problémák elé kell néznünk.
Módszertani és szakmai aspektusból sem könnyű eldönteni, hogy az egyes betegségcsoportokhoz tartozó statisztikákat mely gazdasági mutatókkal hasonlítsuk össze. Kézenfekvő az egy főre jutó GDP-t akár mint magyarázó változót, akár mint eredményváltozót figyelembe venni. Ebben az esetben elemezhető azon feltevések igazsága, miszerint 1. a magasabb GDP-jű országban/régióban kisebb a daganatos betegségekből származó halálozások száma, illetve 2. amely országban/régióban több ember hal meg daganatos megbetegedésben, ott csökken a gazdasági teljesítmény.
A laikus szemszögéből nézve mindkettő logikusnak mondható, hiszen az első tekintetében "joggal" várhatnánk el, hogy például egy gazdagabb ország arányosan többet költ az egészségügyre, a prevencióra, a diagnosztikai és műtéti eszközökre stb. A második hipotézis azon alapul, hogy egyre jobban terjednek a középkorosztályban (a 35–49 évesek körében) a különböző daganatos megbetegedések, így – amellett, hogy öregszik a társadalom – egyre kevesebb munkaképes korú tud "jövedelmet" termelni, ezáltal az ország jövedelme is csökken. Amiatt, hogy az egészségben eltöltött életévek döntően befolyásolják a teljesítményt és pozitívan hatnak a gazdaságra, a szerzők is "összekapcsolták" az egészségi állapot és a gazdasági fejlettség jelenségét. A módszer alapelve azon egyszerű megoldáson alapszik, hogy a tagországok a korcsoportok szerint standardizált halálozási ráták és a GDP alapján sorrendbe állíthatók. A legkisebb halálozási rátával és a legnagyobb GDP-vel rendelkező országok kapták a maximális pontszámot.
Az EU-tagállamok rangsora a haláloki statisztikák és a GDP alapján
Forrás: KSH [2012] és Eurostat [2012] alapján saját szerkesztés.
A valamennyi halálokot figyelembe vevő rangsor esetén (lásd a fenti táblázatot) a következő három kategóriát határoztuk meg:
-
kritikus mértékű demográfiai veszélyben lévő országok (4–37 pont) – 10 ország, köztük Magyarország;
-
nagyfokú demográfiai veszélyben lévő országok (38–72 pont) – 7 ország, például az Egyesült Királyság, Németország és Portugália;
-
mérsékelt demográfiai veszélyben lévő országok (73–104 pont) – 9 ország, többek között Franciaország, Spanyolország, Ausztria és Görögország.
Megjelent: Molnár T-M. Barna K.: "Demográfiai jellemzők Magyarországon és az Európai Unióban, különös tekintettel
a daganatos megbetegedések okozta halálozásra". Statisztikai Szemle, 2012. 90 évfolyam. 6. szám. pp. 544-558.
Munkánk során eszközöket, gépeket, berendezések használunk. Szomorú az a tény, hogy ezek elromolhatnak, tönkremehetnek. A karbantartás, javítás így része mindennapjainknak. Gondoskodnunk kell róluk, hogy a későbbiekben is ki tudják szolgálni céljainkat. Tevékenységek (műszaki és nem műszaki) sorozatát hajtjuk végre egy berendezésen üzemképessége és rendeltetésszerű használata érdekében. Az idő szűk, a vállalatok költségvetése véges.
A kidolgozott tervezési módszertan használata során a karbantartási projekt kialakításakor figyelembe vesszük a berendezések megbízhatósági és/vagy kockázati adatai mellett a rendelkezésre álló időkorlátot, költségkorlátot és erőforrás-korlátot is. Fel kell ismerni, hogy a jól működő karbantartás nem egyenértékű az olcsó karbantartással. Ugyanis a fenntartási feladatokra helyesen elköltött minden egyes forint a termelés oldalán magasabb rendelkezésre állásban, megbízhatóbb folyamatokban kamatozik. A berendezések megfelelő beállításával és működtetésével, azok hosszabb életűvé válhatnak, mint korábban. A berendezésegységekre vagy berendezésekre kockázati besorolásokat alkalmazunk így a javítások prioritását is meghatározhatjuk. Amennyiben adott a költség-, erőforrás-, illetve időkeret, akkor az általunk létrehozott mátrixos logikai tervezési módszerek segítségével olyan projektterv készíthető, amely alapján a legszükségesebb javítások tervezhetők, ütemezhetők.
Javasolt kockázatalapú karbantartási eljárás felépítése
A betervezett karbantartási tevékenységek sorozatát tekinthetjük speciális karbantartási projektnek. Gyakran előfordul, hogy egy karbantartás folyamán egy egység karbantartására többször is vissza kell térnünk. A megbízhatóság/ kockázat alapú mátrixos (r2PEM) karbantartás-tervezési módszer (risk/reliability based Project Expert Matrix) megalkotása során nagy szerepet játszott, hogy hogyan lehetséges a megbízhatóság és a meghi-básodás figyelembevételével fontossági sorrend felállítása a karbantartani kívánt berendezések között illetve, hogy a tervezés során a berendezésegységek között helyenként felmerülő köröket a számszerűsített formában vehessük figyelembe. A karbantartási terv összeállításában lehetőségünk van egy integrált r2PEM-et alkalmazására, amely tartalmazza a berendezésegységekre, vagy beren-dezésekre vonatkozó kockázati vagy megbízhatósági értékeket illetve hozzáférési sorrendiséget. Ezek mellett az ezekre vonatkozó szükséges költségráfordítást, kompetens emberi erőforrás szük-ségletet és a karbantartási időtartamot.
A vállalatoknál rendelkezésre álló költségvetési kereten belül, igyekszünk a lehető legtöbb olyan berendezés karbantartását a tervbe integrálni, amelyek helyreállításával, az elvárt vállalati összrendszerszintű megbízhatósági értéket elérjük. A terv összeállítása során a rendelkezésre álló időkeret mellett az éppen adott berendezésre vonatkozó kompetens karbantartó létszámot és figyelemmel kísérjük. A karbantartási tervet az r2PEM alkalmazásával tehát úgy állítjuk össze, hogy célunkat elérjük, azaz az elvárt összrendszerszintű megbízhatóságot, a vállalat által támasztott kereteken belül.
Megjelent: Kosztyán Zs., Németh A.: "Reliability-Risk Project Expert Matrix for Handling Maintenance Projects". World Congress on Information Technology 2012, SpanyolországNéhány érdekes kutatási eredmény - 2011
Megújuló energiák – Divat? Környezettudatosság? Spórolás? Függetlenség? Üzlet? Az országok gazdasági összehasonlításának legelterjedtebb mutatója a GDP. Mérésének általános elterjedése után, számos új mutató látott napvilágot, azzal a szándékkal, hogy a fejlődés fenntarthatóságának mérőszámai legyenek. Időrendben néhány: Nettó Gazdasági Jólét Mutató (NEW), Fenntartható Gazdasági Jólét Indexe (ISEW), Emberi Fejlettségi Index (HDI) Általános Fejlődés Mutató (GPI). Azonban ezek a mutatók nem terjedtek el annyira széles körben, mint a GDP, tehát nem képezhetik a az egyes országok közötti összehasonlítás alapját. Az országokat sokáig tipikusan csak aszerint rangsorolták a különböző megújuló energia-felhasználásokat összesítő kimutatásokban, hogy az adott állam az energiafogyasztásának mekkora részét fedezi ilyen forrásból.
Egy 2011 márciusában nyilvánosságra hozott felmérés más megközelítés szerint végzett globális rangsorolást. Nemcsak a tényleges, már megvalósított beruházásokat vették figyelembe, hanem a terveket is. Az AccountAbility nevű szervezet, az ENSZ Környezetvédelmi Programjával karöltve, kidolgozott egy úgynevezett "Klíma Versenyképességi Index 2010" nevű mutatót, amely azon 95 ország adatait összesítette, amely a világkereskedelem 97 százalékát bonyolítja, egyben a Föld szén-dioxid kibocsátásának 96 százalékáért felelős. Ennek egyik reprezentálási formáját láthatja az alábbi ábrán. A Klíma Versenyképességi Index vizsgálatának 2 fő dimenziója: az ország stratégiája illetve a teljesítménye. A legjobbnak minősülők mellé odaírták a nevüket is. Magyarországot ilyen szinten nem említik, de mi is egy vagyunk a sok nem nevesített szürke pont közül. A REN21 nevű szervezet az országok politikai lépéseit is vizsgálja, amelyek a megújuló energiák elterjedését ösztönzik, pl. bevezető árak, adók, támogatások. Egy összefoglaló táblázatban "X"-szel jelölték, amennyiben az adott ország él a piac serkentésének az adott típusával. Ebből a táblázatból azt olvashatnánk ki, hogy hazánk ugyanolyan szinten áll, sőt, bizonyos tekintetben jobbak is vagyunk, mint mondjuk Németország, Ausztria vagy Dánia. Tudjuk, hogy a valóságban nem ez a helyzet. Közös valutára átszámolva sok országhoz képest Magyarország nyújtja a nagyobb támogatást, de az itt élő átlagembernek ez még mindig kevés, mivel a fennmaradó önrészt nem tudja biztosítani.
A napkollektorok piacának közgazdaságilag pontos vizsgálatához alapvető lenne a keresleti és kínálati görbék meghatározása. Azonban ezek a hagyományos energiapiacon sem ismertek, csak a keresett illetve kínált mennyiségek az idő függvényében. A kereslet függvényként való felírásával megnyílna az út a fogyasztók fizetési hajlandóságának, a fogyasztói többleteknek a számszerűsítéséhez is.
gi
Megjelent: Banász Zs.: "A megújuló energiák helyzete – a magyar háztartások napkollektor használatának állami ösztönzése". Valóság ISSN 0324-7228, Budapest, 2011. szeptember, pp. 45-59.
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2010
Minden mérés bizonytalansággal terhelt, ezért a mérési eredményekre alapozott döntések hibásak lehetnek. Különösen súlyos lehet a mérési bizonytalanság következménye karbantartási döntések esetében, ahol egy berendezés meghibásodása a teljes termelési vagy szolgáltatási folyamatot leállíthatja, vagy személyi sérüléseket okozhat.
Létrehoztunk egy új modellt mérési bizonytalanság kezelésére. Modellünkben úgy módosítjuk a beavatkozási határokat, hogy a döntés első és másodfajú hibájához kapcsolódó veszteségek összege, az állapotfüggő karbantartás összes kockázata minimális legyen. Ez a módosított határ adott mérési bizonytalansághoz, folyamatingadozáshoz és a döntés adott költségszerkezetéhez tartozik. A karbantartási költségek azonban változnak az idő előrehaladtával, ezért bemutatunk egy szimulációs eljárást és egy analitikus számítást, amelyekkel minden időpillanatra meghatározható a módosított beavatkozási határ értéke. Ezt az időtől függő határt figyelembe véve idősorként kezeljük a mérési eredményeket. Így módszerünkkel megadható, hogy mikor kell a következő mintavételt elvégezni, illetve mikor kell beavatkozni egy rögzített megbízhatósági szint mellett, hogy minimálisak legyenek a költségeink.
Karbantartási folymatok előrejelzése
Megjelent: Kosztyán Zs. T., Hegedűs Cs.: "Computer aided diagnostic methods to forecast condition-based maintenance tasks". International Joint Conference on Computer, Information and System Sciences and Engineering (CISSE 10) - International Conference on Industrial Electronics, Technology & Automation (IETA 10), 3-12 December , 2010
Lecture Notes in Electrical Engineering, Vol. 151., 2013. pp. 367-380.
Néhány érdekes kutatási eredmény - 2009
Általános törekvés, hogy szeretnénk erős hatalommal, befolyással rendelkezni. A befolyás, mint Max Weber definíciójából kiderül, nem a szereplő belső tulajdonsága, hanem a társadalmi interakciók eredménye.
Hatalom annak a valószínűsége, hogy egyik szereplő társadalmi kapcsolatai révén képes keresztülvinni az akaratát a meglévő ellenállás ellenére függetlenül, hogy mi volt eredetileg a kívánt kimenetel valószínűsége.
A társadalmi hálózat tagjai számára két ellentétes érdek van egyidejűleg jelen. A befolyás maximalizálása, azaz központi szerep betöltése és eközben a társadalmi kapcsolatok számának minimalizálása
Ezt nevezzük a diplomata dilemmának.
Legyen x a társadalom egy véletlenül választott tagja. Legyen az ismerőseinek száma n=d(x).
Legyenenek az ismerősök x1,x2…xd a saját kapcsolataik száma szerint csökkenő sorrendben: d1(x1)≥d2(x2)… ≥ dn(xn).
Az x szereplő lobbi indexe l ha: dl(xl) ≥l de dl+1(xl+1)<l+1. A lobbi index azt méri mennyire
jól oldja meg x a diplomata dilemmát.
Egy N csúcsú társadalmi hálóban, amiben a legalább k szomszéddal rendelkezők száma: ≈ Nk-α azok száma akiknek a lobbi indexe legalább l ≈ Nl-α(α-1) |
Ez mutatja mennyivel nehezebb a társadalmi befolyás növelése, mint pusztán a kapcsolatok számáé.
Megjelent: Korn A., Schubert A., Telcs A., "The lobby index in networks".
PHYSICA A 388: (11)2221-2226 (2009)